A Schroth módszerről röviden
A Schroth módszert az 1900-as évek elején Katharina Schroth fejlesztette ki, aki saját maga is scoliosisban szenvedett. Katharina Schroth 1894-ben született és saját magán tapasztalta a scoliosis testi és lelki gyötrelmeit. Nem akart belenyugodni abba, hogy fűzőben kell élnie. A megoldáshoz egy félig leeresztett gumilabda adta az alapötletet. A labdát az egyik oldalon benyomva, a másik oldalon kidudorodik. Schroth úgy gondolta, hogy ha a mellkasában a labdához hasonlóan tudná áramoltatni a levegőt, korrigálni tudná bordapúpjait és ezen keresztül gerincét is.
Módszeres gondolkodás és alkotó fantázia segítségével rájött, hogy a megfelelő testhelyzetekkel, a megfelelő izmok kontrakciójával és irányított légzéssel ki tudja egyenesíteni scoliosisát, s ezzel a korszakalkotó felfedezéssel iskolát alapított. A legfontosabb újdonság a Forgató légzés volt. A scoliosist a testérzékelés megváltoztatásán keresztül próbálta befolyásolni. Ő volt az első, aki a scoliosist nem csupán mechanikus, hanem szenzomotorikus, kinesztetikus alapokon vizsgálta valamint figyelembe vette az állapot pszichés oldalát is. Napjainkban a Schroth módszer kétséget kizáróan az egyik leghatékonyabb terápia a tartási problémák, a scoliosis és a m. Scheuermann kezelésében.
Milyen panaszok esetén merül fel a Schroth terápia alkalmazása?
A Schroth módszert elsősorban a gerincnek a fiziológiás – természetes görbületeitől a tér bármely síkjában való eltérései esetén alkalmazzuk. Katharina Schroth a gerincferdülés terápiájaként alkotta meg a rendszert, azonban a gerinc bármely térbeli „elhajlása” esetén rendkívül hatékony terápia, tehát a Scheuermann betegség és a legegyszerűbb tartáshibák is a módszer alkalmazásának indikációs körét jelentik.
Ezeken kívül, mivel a terápia során izometrikus feszítéseket alkalmazunk a korrigált helyzetekben, stabilizációs tréningként is kiváló olyan esetekben, amikor nem elég erős a gerincet stabilizáló izomzat, kisízületi instabilitás áll fenn, porckorongsérv utáni izomerősítő tréningként is alkalmazható, ez esetben a kiújulás megelőzésére.
Mi történik a páciens vizsgálata során?
Az első gyógytorna alkalom a páciens vizsgálatáról és a kezelési terv felállításáról szól. Időtartama 1-1,5 óra. Az első alkalommal a terapeuta „tetőtől-talpig” általában a lábtól felfelé haladva, – lehetőleg lányok-hölgyek esetében kétrészes fürdőruhában vagy fehérneműben, fiúk-férfiak esetében alsónadrágban – minden irányból megvizsgálja – nem csak a gerinc, hanem az összes ízület állását. A gerinc és az ízületek vizsgálatára speciális teszteket alkalmazunk, majd az izmok működését feltérképezendő izomteszteket is végzünk. Abban az esetben, ha már történt ortopéd orvosi vizsgálat, ennek eredményét összevetjük a mozgásszervi vizsgálat eredményével.
Ha rendelkezünk röntgenképpel, azt is részletesen kielemezzük, meghatározzuk a Cobb fok értékeket minden görbületen és minden síkban, valamint meghatározzuk a rotáció mértékét is, ha szükséges. A vizsgálat végére kialakul a Schroth-i csoportokba történő besorolás is. Ennek alapján állítjuk fel a rövid- és a hosszútávú kezelési tervet, határozzuk meg a megtanulandó gyakorlatok beállításait, majd elkezdjük megtanulni az egyénre szabott korrekciós mozdulatokat. Majdnem minden esetben szükség van a Schroth terápián kívül kiegészítő módszerekre.
A vizsgálat során meghatározzuk, hogy mely kiegészítő terápiákat és milyen gyakorisággal ajánljuk a pácienseknek. Kiegészítő terápiaként szóba jöhet a Barvicsenko-féle manuálterápia, Trigger pont terápia, Caniosacralis terápia, Pfaffenrot terápia, SMR masszázs, Taping, pszichológiai konzultáció.
Abban az esetben, ha még nem történt ortopéd orvosi vizsgálat és a mozgásszervi vizsgálat eredménye alapján elengedhetetlennek tartjuk, javaslatot teszünk ezirányban.
Hány éves kortól alkalmazható a Schroth terápia?
A Schroth módszer egy nagyon bonyolult terápiás rendszer, így a teljes módszer felépítése bizonyos életkorhoz kötött. A gyermekek nagy részének már 6-7 éves kortól részletiben, ill. passzív facilitációs technikákkal kiegészítve tanítható a módszer. Természetesen ilyen fiatal korban a szülők oktatása is elengedhetetlen. Ha ennél fiatalabb korban jelentkezik a gerincferdülés, akkor feltétlenül nagyon alapos kezelési terv felállítás és nagy valószínűséggel korzett kezelés is elengedhetetlen lesz, a facilitációs tecnikák és az idővel egyre több aktív gyakorlat mellett. 10 éves kortól a Schroth módszer teljes bonyolultságában és minden részletében megtanítható a gyermekeknek.
Hogyan zajlik a vizsgálati eredmény birtokában a terápia napról-napra, hétről-hétre?
Ambuláns keretek között a terápia felépítése – tehát az egyénre szabott gyakorlatsor megtanítása heti egyszer min. 55 perces találkozást alapul véve 10-15 alkalom alatt történik meg. Ez idő alatt a páciens számára legkedvezőbb hatású gyakorlatokból felépül a kb. 1 órás gyakorlatsor. Az egyes órákon tanult gyakorlatokat otthon minden nap el kell végezni, be kell gyakorolni akár szülő segítségével – természetesen ha ez szükséges, akkor a szülőnek is megtanítjuk, hogy mit kell ellenőriznie, hogyan kell kijavítania a hibákat – hogy a következő órán a hibák kijavításán kívül tovább lehessen lépni újabb korrekciók, újabb testhelyzetek, újabb gyakorlatok megtanulása felé.
A gyakorlatsornak scoliosis esetén tartalmaznia kell a görbületre ható 3D scoliosis terápiás gyakorlatok közül mind a négy testhelyzetben egyet, tehát a különböző gyakorlatokban a gravitációnak a korrekciós feszítések alatt különböző irányokból kell hatnia. Így legalább egy álló, ülő, oldalt fekvő, háton fekvő, hason fekvő aszimmetrikus 3D korrekciós feszítéseket tartalmazó Schroth gyakorlat végzése ajánlott naponta. Ha nincs oldalirányú görbület a gerincen, csak tartáshiba vagy Scheuermann betegség, akkor a háton fekvő, hason fekvő és függőleges testhelyzetű szimmetrikusan végzett Schroth gyakorlatokból épül fel a gyakorlatsor.
A Schroth-specifikus gyakorlatokon kívül szükség van az egyéni státusznak megfelelően nyújtó és erősítő gyakorlatokra, amelyeket a hétköznapi tartáskorrekciós helyzeteknek megfelelő korrekciós feszítésekkel végeztetünk. Ezeken kívül megtanítjuk a hétköznapi életben használatos korrekciós testhelyzeteket a nap minden tevékenységére vonatkoztatva, amellyel elkerülhető a scolioticus tartásban való „pihenés”, sőt elérhetjük, hogy a hétköznapi cselekvések során is a scoliosis korrekciója jöjjön létre.
Ha elérkeztünk a gyakorlatsor betanításának a végére, rendszeres időközönként, havonta, kéthavonta, három havonta kontrolláljuk a gyakorlatokat, állapotváltozás esetén módosítjuk a feladatokat.
Egyeztessen időpontot vizsgálatra gyakorlott Schroth terapeutánkkal!